Már előre látom holnapunkat
Mi megint nem fogunk kezet rázni.
Megmásíthatnánk régi szavunk,
De álarc nélkül kell szemben állni.

Két életút, két szilárd gondolat,
Megváltásra kész mondatok…
Míg nem érzed mennyit ér a haza
Szavaid pusztába kiálthatod.

Mikor a türelem túljut egy határon
S a szívünk sem egy ritmusra ver:
Nem kell a békesség minden áron,
Mert választ a felszínen keresel.

Ha füledben nem csengnek
Hamis dallamok:
Az utunk egyszerre összeér.
Felemel majd nemzeti himnuszod,
S az ökölből nyílhat két tenyér.